Ehok logo

Hírek

Az Oktatási Hivatal feltérképezi a magyar diákok képességeit

Összesen 2870 intézmény 4186 telephelyén zajlik május 25-én az országos kompetenciamérés, melynek feladatlapjait a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyamon tanulók oldják meg. A mérés az adott évfolyamokon – kevés kivételtől eltekintve – minden tanuló számára kötelező, így a mérésben az idén összesen 387.158 diák vesz részt. Az érintett diákok a mérés napján nem vesznek részt tanórákon – áll az Oktatási Hivatal közleményében.

A magyar közoktatás országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, melyet mára Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartanak számon.
A teljes körű mérések célja a tanulók adott képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése függetlenül attól, hogy a tanuló gyengébb vagy erősebb képességű. A mérés szervezőinek nem célja, hogy a feladatlapokat minden tanuló könnyen megoldja, hiszen az ország legjobb és leggyengébb diákjai ugyanazt a tesztfüzetet oldják meg.

A mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia. Így nem lehet meglepő, hogy míg egyes tanulócsoportok szokatlanul nehéznek találják majd a felmérést, mások szerint az túlságosan könnyű lesz.

A tesztek a 4. évfolyamon nem tantárgyi ismereteket, hanem olyan, sok év alatt fejlődő alapkészségeket, képességeket mérnek, mint az írás, az olvasás, a számolás és a gondolkodás. A többi évfolyamon a tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók miként képesek alkalmazni matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban.

A mérési rendszer fontos – elsősorban a tanulók szüleit érintő – részét képezik a tanulók szociokulturális hátterét felmérő Tanulói kérdőívek. Ezeket a mérés megírása előtt vagy azt követően kapják kézhez. A legjobb, ha a tanulók a kérdőíveket szüleikkel együtt töltik ki, hiszen a legtöbb kérdés a család egészét érinti. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám az a tanulók és szüleik számára önkéntes.

Forrás: www.epresso.hu

,,A magyar felsőoktatás rendszere legyen minőségközpontú és kiszámítható!”

A Magyar Rektori Konferencia és a hazai kutatóegyetemek rektorai is összefoglalták véleményüket a felsőoktatás strukturális átalakításával kapcsolatban. A múlt héten kiszivárgott felsőoktatási törvénytervezetekre a Magyar Rektori Konferencia és az öt hazai kutatóegyetem rektorai is közleményben reagáltak. A magyar felsőoktatás strukturális átalakítását és a kormány által szükségesnek tartott forráskivonásokat így értékelték:

,,A modern felsőoktatás alapfeladata a magas színvonalú oktatás és kutatás mellett a szellemi tulajdon előállítása, és az azzal történő felelős gazdálkodás”

Dr. Péceli Gábor (BME), Dr. Fábián István (DE), Dr. Mezey Barna (ELTE), Dr. Tulassay Tivadar (SE), valamint Dr. Szabó Gábor (SZTE) rektorok az alábbi nyilatkozatot adták ki:

A Nyilatkozattal segíteni szeretnének abban, hogy olyan felsőoktatási törvény szülessen, amely javítja a minőséget és hatékonyságot. Aggályosnak tartják többek között, hogy az új koncepció a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat. A Nyilatkozat teljes szövege az alábbiakban olvasható:

Az új felsőoktatási törvény, illetve a felsőoktatás átalakítása évtizedekre kiható következményekkel jár Magyarország gazdasági-kulturális fejlődésére. Ebben a helyzetben az ország kutatóegyetemeinek rektoraiként kötelességünknek érezzük néhány alapvető kérdésben állást foglalni.

1. Egyetértünk minden olyan törekvéssel, amely javítja a magyar felsőoktatás minőségét és eredményességét; szerkezetét a társadalmi és a piaci igényekhez igazítja; továbbá a felsőoktatás szereplőin hatékonysági mutatókat kér számon.

2. Tudomásul vesszük, hogy az ország felemelkedése és hosszú távú versenyképessége jelenleg a költségvetés terheinek csökkentését teszi szükségessé. Megértjük, hogy a Széll Kálmán Terv értelmében nem megkerülhető a felsőoktatás jelentős átalakítása sem.

3. Elkötelezettek vagyunk mindazon, az ország jövője szempontjából hasznos reformok megvalósítása mellett, amelyek révén intézményeink értékei megőrizhetőek, és amelyek intézményeinket hosszabb távon is tartósan értékeket termelő, fejlődési pályán tartják.
Aggályosnak és károsnak tartjuk azonban, hogy:

1. Az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövidtávú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat.

2. A Széll Kálmán Terv nemzetközi közvélemény számára készített, angol nyelvű változata igaztalan és elfogadhatatlan, a magyar felsőoktatás meglévő, valós, nemzetközileg elismert értékeit semmibe vevő állításokkal indokolja a beavatkozás szükségességét.

3. A felsőoktatás finanszírozásának GDP-hez viszonyítottan egyre csökkenő mértéke hosszabb távon Magyarország nemzetközi versenyképességének jelentős visszaeséséhez vezet.

4. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám tervezett erőteljes csökkentése veszélyezteti a diplomás munkavállalók szükséges arányának elérését és az ezzel kapcsolatos EU-s vállalásaink teljesítését.

5. Nem meggyőző a Kormány elkötelezettsége az ország kutatóegyetemei mellett sem, pedig ezeken az intézményeken múlik a hazai K+F+I jövője.

Meggyőződésünk, hogy új felsőoktatási törvény csak akkor képes az ország érdekeit tartósan szolgálni, ha megfelel a következőknek:

1. A törvénynek garantálnia kell a felsőoktatás meglévő értékeinek – beleértve a magas színvonalon biztosított térítéses képzéseket is – megőrzéséhez szükséges feltételeket.

2. A felsőoktatás rendszere legyen minőségközpontú és kiszámítható, a finanszírozás pedig minden szereplő számára átlátható.

3. A hatékonyság növelése megköveteli az intézményi szerkezet átalakítását. Az átalakítás során szükségessé váló intézményi integrációk csak akkor hozhatnak tartós eredményeket, ha azokban a gazdasági megfontolások és szakmai szempontok egyenlő súlyt kapnak.

4. A modern felsőoktatás alapfeladata a magas színvonalú oktatás és kutatás mellett a szellemi tulajdon előállítása, és az azzal történő felelős gazdálkodás. A társadalom jogos elvárása az is, hogy az intézmények tudáscentrumként segítsék az ország, illetve régiójuk gazdasági fejlődését.

5. A felsőoktatás több olyan képzést is gondoz, amelyek bonyolult és évtizedes léptékben formálódó rendszerek meghatározó elemei. Ezért kifejezetten óvatos és az értékőrzést előtérbe helyező intézkedéseket tartunk célszerűnek például a pedagógusképzés, a tudományos képzések vagy a nemzeti kultúra szakirányai esetében.

6. Alapfeladataikat a felsőoktatási intézmények csak akkor képesek hatékonyan ellátni, ha az oktatási és kutatási autonómia mellett megfelelő gazdálkodási jogosítványokkal is rendelkeznek. Az állam tulajdonosi/fenntartói funkcióját a szükséges mértékű és tartalmú ellenőrzési rendszer kiépítésével képes a legjobban ellátni.

7. A szabályozásnak abból kell kiindulnia, hogy az intézmény oktatási, kutatási, innovációs és vállalkozási tevékenysége rendszert alkot, amelynek a fenntartó felé egyszemélyes felelőse a rektor.

A kutatóegyetemek rektoraiként felelősséggel tartozunk a felsőfokú képzési igények, a kutatás-fejlesztés eredményeire támaszkodó gazdaság elvárásai és az értékőrzés-kultúraközvetítés nemzeti hagyománya iránt. Nyilatkozatunk ennek a felelősségnek a jegyében fogalmazta meg a korszerű és hatékony felsőoktatás elvein alapuló észrevételeinket. Mindezzel támogatni kívánjuk a döntéshozókat abban, hogy az átalakuló magyar felsőoktatás valóban minőségelvű és fenntartható legyen.

,, Ismételten javasoljuk, hogy készüljenek hatástanulmányok!”

Az MRK az alábbi nyilatkozatban reflektált a felsőoktatás átalakítására:

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek azt célozzák, hogy a magyar felsőoktatás hatékonyabban, eredményesebben működjön az elkövetkező évtizedekben, megőrizve ugyanakkor felsőoktatásunk évszázados értékeit is.

A magyar felsőoktatásban a rendszerváltás óta mind mennyiségében mind minőségében jelentős változások történtek, azonban ezek a változások gyakran nem kellő körültekintéssel, a szükséges elemző tanulmányok nélkül kerültek bevezetésre, az esetek többségében az intézmények nem tudtak időben felkészülni az új kihívásokra. Szükséges ismételten rögzíteni, hogy egy ilyen nagy és hosszú átfutási idővel működő rendszer nehezen viseli a gyakori átfogó változásokat.

A magyar felsőoktatási intézmények száma nem különbözik a legtöbb európai országban meglévőtől. Az intézményekben oktatott szakok száma viszont összességében jelentősen eltúlzott, így intézményeink működése nemzetgazdasági szinten kevésbé gazdaságos és hatékony. Ezért egyetértünk azzal, hogy az intézményhálózat strukturális átalakítása szükséges, hogy meg tudjunk felelni a változó társadalmi és piaci igényeknek és biztosítani tudjuk a minél jobb minőségű és hatékonyabb működést az oktatás és a kutatás területén. Az ilyen irányú, a szakok számát csökkentő átalakításban az egyetemek és a főiskolák szakmai közreműködése nélkülözhetetlen.

Ennek a folyamatnak azonban nem rövid távú pénzügyi megfontolásokon, hanem hosszabb távú szakmai szempontokon kell alapulnia. Már 2010 decemberében, az új felsőoktatási törvény koncepciójának szakmai egyeztetése során jeleztük, ahhoz, hogy eredményesen át tudjuk alakítani a magyar felsőoktatás rendszerét, először egy átfogó felsőoktatási stratégiára lenne szükség. Ezért ismételten javasoljuk, hogy készüljenek hatástanulmányok, amelyek alapján kidolgozható a szerkezeti átalakítást megalapozó felsőoktatási stratégia. Ezen dokumentumok hiányában félő, hogy ismételten csak kizárólag fiskális szempontokon nyugvó megoldás születik.

A magyar felsőoktatás finanszírozásának a GDP arányában tervezett jelentős csökkentése önmagában is veszélyezteti Magyarország nemzetközi versenyképességét. Strukturális átalakítás időszakában a tervezett forráskivonás kiemelten ellentmondásos és a minőség jelentős színvonaleséssel is járhat, hiszen az átalakítás az első egy-két évben inkább többletköltséget semmint megtakarítást eredményez.

A Magyar Rektori Konferencia, az egyetemek és főiskolák az elengedhetetlenül szükséges stratégia megalkotása és végrehajtása során minden szakmai tudásukkal segítik azt a munkát, amelynek eredménye a kiemelkedő minőségi színvonalon működő és hatékony felsőoktatás és intézményhálózat lehet.

Forrás: www.epresso.hu

Előrébb lépett a nemzetközi rangsorban az SZTE

Előrébb lépett a Quacquarelli Symonds által készített egyetemi világrangsorban (QS University Ranking) a Szegedi Tudományegyetem: míg az előző 2 évben az 500-600-as csoportban foglalt helyet, idén a 451-500-as csoportba került az intézmény. A világrangsorban a szegedin kívül egyetlen magyar egyetem, az ELTE szerepel.

A QS ranking a következő főbb paraméterek alapján rangsorolja az egyetemeket: tudományos publikációk száma és azok idézettsége, oktató-hallgató arány, külföldi oktatók és hallgatók aránya.

A rangsort az angliai Cambridge egyetem vezeti, a második és a harmadik helyen az amerikai Harvard és Yale áll.

Idén először a Quacquarelli Symonds a mérnöki tudományok és technológia területén külön világrangsort készített az egyetemekről. Az SZTE a „vegyészet” kategóriában a 151-200-as csoportba került.

Megállapodást kötött az SZTE és Hódmezővásárhely

Az egészségügy, a kultúra és az oktatás területére kiterjedő együttműködést kötött a Szegedi Tudományegyetem és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az erről szóló megállapodást az egyetem felújított központi épületének első hivatalos eseményeként írta alá Szabó Gábor rektor és Lázár János polgármester.

Szabó Gábor az együttműködési megállapodás kapcsán elmondta: a Szegedi Tudományegyetemnek fontos küldetése, hogy megfoghatóan és érezhetően jelen legyen a régióban, ebben az első és legfontosabb lépés a Hódmezővásárhellyel való együttműködés.

- A megállapodás, ami ma Hódmezővásárhely és a Szegedi Tudományegyetem között létrejön csupán egy keret, amelyet folyamatosan újabb és újabb tartalommal töltünk fel. A több egységünkre kiterjedő együttműködés így a jövőben kiteljesedik, és az egyetem valamennyi kara részt vesz majd a közös munkában – fogalmazott a Szegedi Tudományegyetem rektora, hozzátéve: az együttműködés jelentőségét is mutatja, hogy a megállapodás aláírása az első hivatalos ünnepség az egyetem közelmúltban felújított központi épületében.

Lázár János az eseményen elmondta: minden település jövőjét tekintve kulcsfontosságú kérdés, hogy mennyi tudást képes felhalmozni, azt képes-e megfelelően, igazságosan elosztani és ezzel milyen esélyeket képes teremteni az ott élők számára.

- A város és az egyetem között létrejövő megállapodás jelentősége túlmutat egy település határain vagy egy intézmény keretein. Az oktatás, a kutatás, az egészségügy és a kultúra területein új fejezetet nyit, új távlatokat teremt és új lehetőségeket ad a fiatalok számára az egész régióban – mondta a polgármester.

A megállapodás részeként a SZTE Bölcsészettudományi Kara és Hódmezővásárhely önkormányzata, oktatási intézményei a jövőben együttműködnek a város oktatási rendszerének fejlesztésében, a diákok teljesítményének mérésében és értékelésében, a tanulói képességek fejlesztésében. Több vásárhelyi oktatási intézmény gyakorló iskolai funkciókat kap.

A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, az Általános Orvostudományi Kar és a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház- Rendelőintézet szakmai, oktatási, egészségügyi együttműködésbe kezd.

Városi méretű komplex egészségfejlesztési és mentálhigiénés állapotfelmérés indul Hódmezővásárhelyen a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézetének segítségével.

A hódmezővásárhelyi Emlékpont Humán Oktatási Központ kapcsolódik a SZTE Állam- és Jogtudományi Karának és Bölcsészettudományi Karának oktatási struktúrájába.

Az eseményen elhangzott: a Szegedi Tudományegyetem és a hódmezővásárhelyi önkormányzat egyaránt fontosnak tartja, hogy az alföldi városban a következő évtizedekben magas színvonalú, versenyképes agrár-felsőoktatás legyen.

430 éves gyökereire emlékezett az SZTE

1581. május 12-én Báthory István erdélyi fejedelem egyetemalapító oklevelet adott ki, ennek nyomán megszületett a kolozsvári universitas, melyet a szenátus 2007. évi döntése értelmében az SZTE szellemi-kulturális elődjének tekintünk. A 430. születésnapot kétnapos, színes programsorozattal köszöntötték Szegeden.

A 430 éve történt egyetemalapításra szerdán könyvbemutatókkal és hangversennyel, csütörtökön szentmisével, konferenciával és kiállítással is emlékeztek. A május 11–12-i ünnepi egyetemtörténeti rendezvénysorozatra a Szegedi Tudományegyetem rendezésében, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola és a Szegedi Akadémiai Bizottság együttműködésével került sor.

Szerdán délután a Móra Ferenc Múzeumban mutatták be az Epigrafi romane di Transilvania (Romai-kori feliratok a 18. századi Erdélyben) című kötetet. A régészeti felfedezéseket és a leletek Bécsbe szállítását irányító olasz szakember, Giuseppe Ariosti által megjelenített kövek és leírások alkotják az első, fakszimile részt, az azt kísérő, képekkel illusztrált tanulmánykötet szerzői a 18. század elejének erdélyi és szegedi kultúráját, régészetét az itteni szellemi és földrajzi viszonyokat, s azok mai hatását vizsgálják. A 17 szerző közül négy kolozsvári, négy szegedi. A reprezentatív kötetet Gian Paolo Marchi (Veronai Egyetem) és Pál József, az SZTE rektorhelyettese szerkesztette. Az Aranybulla (1999) és a Dante kódex (2006) közös kiadása után ez a mű a két egyetem közötti együttműködés harmadik eredménye. A beszélgetést Zombori István nyugalmazott múzeumigazgató moderálta, beszédet mondott Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, valamint Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója is.

Ezt követően a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában Szögi László (az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója) és Varga Júlia (az ELTE levéltárának igazgatóhelyettese) egyetemtörténeti munkájának első kötetét ismerhette meg az érdeklődő közönség. A szerzőkkel az SZTE részéről Csernus Sándor, a BTK dékánja és Makk Ferenc történészprofesszor beszélgetett. A közel 400 oldalas kiadvány a Báthory-féle kolozsvári alapítólevél (1581. május 12.) kiadásától 1872-ig követi végig a kolozsvári felsőoktatás többször megszakadó, majd újra induló történetét. A több évszázados folyamat során a bölcsészeti és teológiai karral rendelkező akadémia (indulásakor az egyetlen felsőoktatási intézmény volt Magyarországon) 1872-re négykarú, modern tudományegyetemmé vált, ekkor az ország második egyeteme lett. A kötetet színes illusztrációk díszítik, s az eredeti dokumentumok magyar nyelvű fordításával zárul, ezek közül több a mostani kutatások során került elő. Az Egyetemtörténeti Bizottság további kötetek kiadását tervezi. Az estet a 85 éves Szegedi Egyetemi Énekkar és az Universitas Szimfonikus Zenekar ünnepi hangversenye zárta a dómban.

A csütörtöki program ugyanitt, a fogadalmi templomban indult, ahol Kiss-Rigó László megyés püspök celebrált szentmisét. Ezután ünnepi megemlékezés következett az SZTE felújított központi épületének aulájában. Itt Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dékány Imre, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyés püspöke, Csucsuja István történészprofesszor (Babes-Bolyai Tudományegyetem) és Rimantas Vaitkus, a Vilniusi Egyetem rektorhelyettese mondott köszöntőt.

Szeretnénk a Báthory-egyetem örökségét felvállalni, ezzel egyszersmind a nagy elődök munkájához csatlakozni, azt vezérfonálnak elismerve – fogalmazott Szabó Gábor. Mint mondta, egy gyökérből több ág is kinőhet, ezért Báthory intézményét több egyetem is szellemi elődjének vallja. Hangsúlyozta, a mostani rendezvénysorozat jól mutatja, hogy a szegedi egyetem keresi a kapcsolatokat a külföldi universitasokkal. A tudomány akkor is összeköt, mikor a politika elválasztana – így a professzor. Az örökség vállalása a mi döntésünk – szögezte le a rektor. Kiemelte: a mostani évfordulót kiegészíti a tavaly őszi jubileum, mikor a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által megálmodott Dóm tér és intézményei fennállásának 80. évfordulóját ünnepelték, valamint az ez év őszi ünnepség, mikor a szegedi felsőoktatás 90 évéről emlékeznek majd meg. Dékány Imre köszöntőjében arról szólt, a magyar tudományosság, azon belül a dél-alföldi régió szellemi gyökerei Erdélyből erednek. Kiss-Rigó László úgy fogalmazott, kevés olyan terület van, mint a felsőoktatás, amelyben ilyen jól tud együttműködni az egyház a világi intézményekkel. A Babes-Bolyai Egyetem üdvözletét Csucsuja István történészprofesszor tolmácsolta a megjelenteknek. Reményét fejezte ki, hogy a jubileumi ünnepségek kapcsán a köztudatba is bekerül a Báthory-örökség. Hozzátette: egyetemük – mely az erdélyi magyar elitképzés legfontosabb intézménye – is felvállalta, és integrálni igyekszik valamennyi intézményi elődjének múltját. Báthory István nemcsak erdélyi fejedelem, hanem litván nagyherceg is volt – ezt már Rimantas Vaitkus mondta. A jezsuita iskola előtt 1579-ben a fejedelem Vilniusban is alapított egy egyetemet, mely alapján testvérnek nevezheti egymást a három intézmény. Ma a bölcs uralkodóra emlékezünk, aki megértette az oktatás és a művelődés jelentőségét – így a vilniusi rektorhelyettes.

A megemlékezést tudományos konferencia követte az aulában, majd az Egyetemi Könyvtárban Egyetem-alapítások az újkori Közép-Európában címmel nyílt kiállítás.

Red Bull X2010 challenge

Az ország legjobb virtuális pilótái széles vásznon Sebastian Vettel ellen!

Budapest, 2011. április 7. – Egyedülálló élményként 2011. április 16-án a budapesti Cinema City Aréna mozivásznain vívhatnak meg egymással az ország legjobb virtuális pilótái, ahol nem kisebb kihívással kell megbirkózniuk, mint a világbajnok Sebastian Vettel által a Grand Turismo 5 videójáték Suzuka-i pályán elért körrekordjának a megdöntése. A Red Bull Racing tervezőmérnöke, Adrian Newey által tervezett Red Bull X2010-es prototípusú autóval leggyorsabbnak bizonyuló játékos kivívja magának a jogot a salzburgi nemzetközi döntőben való indulásra, illetve részt vehet a Red Bull Racing Forma 1 Magyar Nagydíj paddock és garázs-túráján. A gyorsaságot szakértő kommentátorok felügyelik Czollner Gyula szakkommentátor és Wéber Gábor autóversenyző-szakkommentátor személyében. A motorsport és videójátékok szerelmesei között a budapesti döntőn üdvözölhetjük majd Istenes Bence műsorvezetőt és a világ- és európa-bajnok kajakos Kucsera Gábort. A helyi selejtezők április 5-től 4 vidéki nagyvárosban és Budapesten zajlanak.

A regionális selejtezők április 5-én kezdődtek Szegeden, ahonnan Debrecen érintésével haladnak tovább Pécsre, hogy az országos döntő előtt még Győrött mérhessék össze tudásukat a helyi selejtezőkön a széles vászon és a videójátékok szerelmesei.

A selejtezők győztesei részt vehetnek a 2011. április 16-án megrendezésre kerülő országos döntőn, a Cinema City Arénában délután 13 órától. A magyarországi bajnok 2011. őszén Salzburgban mérheti össze majd tudását a világ legjobb Red Bull X2010-es pilótáival.

Városonként összesen 30 versenyző mérkőzhet meg a mozivásznon, 20 fő előzetes regisztrációval és 10 fő a helyszínen kihelyezett szimulátorokkal kvalifikálja magát. A jelentkezőknek két kört kell teljesíteniük a Suzuka-i pályán, a legjobb 10 időt megszerző versenyző jut tovább a döntőbe.
A döntőben az 50 továbbjutó valamint 5 szerencsés Red Bull MOBILE előfizető mérheti össze ügyességét április 16-án a CINEMA CITY Arénában. A tét nem más, mint 2 db jegy a futamra, 2 db VIP jegy a Forma 1 After Partyra, Paddock látogatás, 1 éves Gamestar előfizetés, valamint továbbjutás a nemzetközi döntőre.

Selejtezők:
16:00 – 20:00
Cinema City – Szeged – április 5.
Cinema City – Debrecen – április 6.
Cinema City – Pécs – április 12.
Cinema City – Győr – április 13.
10:00 – 12:00
Cinema City Arena – Budapest – április 16.
Döntő:
13:00 – 16:00
Cinema City Arena – Budapest – április 16.
15:30 – 16:00
Celebfutam

Bővebb információ:
http://www.redbull.hu/x2010challenge

Nagy Bernadett & Kovács Nóra
bernadett.nagy@hu.redbull.com & redbull.kommunikacio@hu.redbull.com
tel: 06 30 600 6025, 0630 600 60 89

Felsőoktatási Önkéntesség Napja és TeSzedd! önkéntes akció a tiszta Magyarországért

2011 az Önkéntesség Európai Éve. Ennek keretében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Önkéntes Központ Alapítvánnyal együttműködve nagyszabású hulladékgyűjtő akciót szervez, 2011. május 21-én „TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért” címmel. A kezdeményezéshez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kiemelt partnerként csatlakozik.

A jelentkező hallgatók a hulladékgyűjtő akcióra május 11. és 19. között a hook.hu weboldalon regisztrálhatnak.

A HÖOK fontos értéknek tekinti az önkéntességet, hiszen a hallgatók érdekeit képviselő szervezet a minőségi diploma védelme mellett szorgalmazza, hogy a hallgatók tegyenek azért a városért, azért a közösségért, amelyben évekig tanulnak, élnek. A hallgatói mozgalom ereje az alulról építkező kezdeményezésekben volt, ennek szeretne a szervezet még nagyobb hangsúlyt adni az önkéntes tevékenységek támogatásával is.

Szociális helyzet felmérés a kollégiumi jelentkezéshez

A kollégiumi jelentkezéshez kapcsolódó szociális helyzet felmérő adatlap („Szociális helyzet felmérési adatlap kollégiumi jelentkezéshez” c. űrlap) kitöltése csak akkor szükséges, amennyiben a hallgató az adott félévben nem nyújtott be kérelmet a szociális ösztöndíj megállapítása iránt, vagy annak során a pályázat formai hibára tekintettel elutasításra került, vagy annak pontszáma – egyéb okból – nem került megállapításra, illetve ha a hallgató szociális helyzete a félév során változott.

A pályázatot a „Szociális helyzet felmérési adatlap kollégiumi jelentkezéshez” nevű űrlap kitöltésével lehet (2011. április 15-én 08:30 perctől) beadni. Az űrlap a Modulo rendszer EHÖK nevű irodájában található meg, ahol a pályázathoz kapcsolódó tájékoztató anyagok is elérhetők.

A határidőt követően, 2011. május 8-án vasárnap, 23:59 perc (vagy az SZTE EHJTB későbbi, a kérelem beadási időszakának meghosszabbítására vonatkozó határozata esetében ezen határozat szerinti meghosszabbított határidő) után nem adható be sem pályázat első alkalommal, sem elutasítás miatti újabb pályázat, sem szubjektív pontok elleni fellebbezés. Az ezen határidőig véglegesítés és mentés nélküli (piszkozat státusszal bíró) pályázatok nem beadottnak minősülnek.

Közlemény a tanulmányi ösztöndíjakkal kapcsolatban

A Szegedi Tudományegyetem a 2010/2011. tanévi tanulmányi ösztöndíjakkal kapcsolatban az alábbi közleményt teszi közzé.

A felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató hallgatók juttatásait, annak forrását, jogcímeit a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, valamint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet határozza meg.

Ennek megfelelően a felsőoktatási intézmény fenntartója az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók statisztikai átlaglétszáma alapján állapítja meg a hallgatói normatív támogatást.

Az így megállapított hallgatói normatíva keretösszegét az Egyetem a már említett törvény és rendelet valamint belső szabályzatai alapján használhatja fel.

A 2010. évben a hallgatói normatívának (11.900,-Ft/hó/hallgató 10 hónapra) a Szenátus által is jóváhagyott, tanulmányi ösztöndíjra fordítható részét (6.424,-Ft/hó/hallgató 10hónapra) lehetett felhasználni a tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére. A tanulmányi ösztöndíjakra felosztható keret meghatározása során figyelembe vett létszám 2010-ben 16.272,5 fő volt. A hallgatói normatív finanszírozás sajátosságai, az erre vonatkozó egyetemi szabályok, valamint a korábbi évek hallgatói létszámnövekedése miatt kapott és fel nem használt maradványok megnövelték a 2010/2011. tanév I. félévében kiosztható tanulmányi ösztöndíjkeretet. Így a 2010/2011. tanév I. félévében havonta 113.000.000,-Ft került kiosztásra a tanulmányi ösztöndíjra jogosult 10.438 fő hallgató közül 5029 hallgató számára.

A hallgatói normatíva összege (11.900,-Ft/hó/hallgató 10 hónapra) és annak tanulmányi ösztöndíjra fordítható része (6.424,-Ft/hó/hallgató 10hónapra) nem módosult 2011-ben. Az Egyetem finanszírozott hallgatói létszáma nagymértékben, 468 fővel csökkent, 15.804,5 főre.

Az államilag finanszírozott hallgatói létszámcsökkenés csökkentette a 2010. év maradványát és a 2011-ben tanulmányi ösztöndíjra kiosztható keretet, így a 2010/2011. tanév II. félévében havonta 85.900.000,-Ft került kiosztásra tanulmányi ösztöndíjra.

Ugyanakkor minden tanév tavaszi félévében az első éves hallgatók is jogosulttá válnak tanulmányi ösztöndíjra.

A havonta kiosztható keretösszeg jelentős csökkenése és a tanulmányi ösztöndíjra jogosultak létszámának növekedése (az első éves hallgatók belépésével 14.254 fő) együttesen eredményezte azt, hogy a tanulmányi ösztöndíjban részesülő 6.503 hallgató átlagosan kevesebb tanulmányi ösztöndíjat kapott, mint a korábbi félévben.

A szabályzatban rögzített átlagmódosítási eljárások eredményeként 2011. március végéig az ösztöndíjban részesülő hallgatók száma 212 fővel, a havonta kiosztott tanulmányi ösztöndíj összege 2.595.000,-Ft-al nő.

A tanulmányi ösztöndíjak kiszámítása a Szenátus által 2009. őszén elfogadott és az Egyetem honlapján elérhető szabályzat szerint történik – a szabályok részletes rögzítik a kiosztható keretek, a tanulmányi ösztöndíjra jogosultak körének és a tanulmányi ösztöndíjban részesülők körének meghatározására vonatkozó szabályokat. Ezen szabályokat a tanulmányi ösztöndíjak kezelésében részt vevő valamennyi egyetemi szervezeti egység betartotta és megfelelő módon alkalmazta és 2010/2011. tanévben.

1 2 141 142 143 144 145 146 147 149