Ehok logo

A hallgatói mozgalom története Szegeden

Ha valaki a mai modern, hallgatói érdekképviselet gyökereit keresi, kutatásai során egészen biztosan eljut az 1956-os szegedi eseményekig. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy 54 évvel ezelőtt az Egyetem bölcsész karának nagyelőadójában, az Auditorium Maximumban összehívott hallgatói gyűlés a mai hallgatói önkormányzatiság alapjául szolgált.

Az akkor megalakult MEFESZ, vagyis a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége elindított egy folyamatot, mely később az aktív hallgatói mozgalom mintájául szolgált. 1956. október 16-án tehát megszületett a döntés: az egyetem hallgatói létrehoznak egy politikamentes érdekvédelmi szervezetet, melynek 1956. október 20-i ülésén az egész egyetemi hallgatóság mintegy negyede képviseltette magát. Forradalmi hangulatban követeléseiket tizenkét pontban fogalmazták meg, olyan oktatással kapcsolatos kérdésekről, mint például az orosz nyelv privilégiumának megszüntetése, diákszállók építése, valamint olyan előremutató követelések, mint a szovjet csapatok kivonása, illetve demokratikus változások sürgetése. A mozgalom vezetői Kiss Tamás, Lejtényi András és Gönczöl Dezső voltak. A követelésekhez október 21-e és 23-a között az ország szinte minden egyetemének hallgatósága csatlakozott, sőt, az október 26-án megrendezett Műegyetemi tüntetés is a szegedi tizenkét pont alapján szerveződött. A forradalom leverése utáni megtorlás következett, mely 1957-ben a mozgalom szegedi vezetőit és képviselőit is utolérte: számos oktatót és hallgatót koncepciós perek keretében elítéltek, eltiltottak egyetemi tanulmányaiktól, vagy éppen hosszú börtönbüntetésre ítéltek.

A bosszúhadjáratot követően olyan évtizedek köszöntöttek az akkori ifjúságra, melyek alatt az intézményesített hallgatói érdekvédelem, mint olyan, nem létezett. Az elnyomás időszaka után az 1988. szeptemberi rendszerváltó események jelentették a következő mérföldkövet, amikor ismét a szegedi bölcsészettudományi kar hallgatói, és a hozzájuk csatlakozó oktatók vették kezükbe a kezdeményezést. Szeptember 28-án, egynapos sztrájkot követően levélben követelték a Művelődési Minisztériumtól a magyar felsőoktatás szerves átalakítását. A szegedi eseményeket egy jelentéktelennek tűnő, a hallgatók számára mégis komoly probléma váltotta ki: a korábbiknál kétszer több órát kellett volna az utolsó évben hospitálniuk. Ez volt az a momentum, ami a csírájában már működő, KISZ-től független hallgatói érdekképviseletet arra ösztönözte, hogy cselekedjék. A megmozdulás centrumaként ismét – csak úgy, mint 1956-ban – a bölcsészkar zsúfolásig megtelt nagyelőadója szolgált. A Pikó András, V. éves hallgató által szervezett tiltakozó akció ezúttal is országos visszhangot váltott ki: ennek eredményeként 1989. május 6-án megalakult az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség, az OFÉSZ, amely a rendszerváltoztatás egyik legjelentősebb támogatója, és a magyar felsőoktatás reformjának elindítója volt.

A hallgatói érdekképviselet intézményesítésének következő fontos lépése a hallgatói önkormányzatok megválasztása és megalakulása volt, melyek életre hívták az első országos szervezetet, a Hallgatói Önkormányzatot Országos Szövetségét, a HÖKOSZ-t. A szövetség legnagyobb akciója az 1995. szeptember 25-én, a tandíj bevezetése ellen indult országos demonstráció, mely a Parlament előtti tüntetésbe torkollt. A Felsőoktatási Törvény módosítása után a HÖKOSZ, 1996. december 14-én HÖOK-ká (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) alakult.

A törvény által elismert hallgatói mozgalom a kor elvárásainak megfelelően intenzív érdekképviselet mellett, egyre inkább szolgáltató funkciókat is betölt. A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának választott tisztségviselői képviselik hallgatótársaik érdekeit és döntenek a hallgatókat érintő oktatási és képzési kérdésekben, úgy ahogy elődeik, 1956-ban és 1988-ban elképzelték.
 
A ’90-es évek Szegeden
 
2000-ben a korábbi József Attila Tudományegyetemből Szegedi Tudományegyetem lett, mely tizenegy kart fogott össze. Innentől kezdve egyértelmű volt, hogy szükség lesz egy átfogó szervezetre, mely összehangolja a kari hallgatói önkormányzatok munkáját. De tekintsünk vissza néhány évre, hiszen Szegeden egyedülálló módon, már a ’90-es évek közepén létezett egy intézményközi együttműködés.

Ezt az informális-kooperációs formát Szegedi Universitas-nak nevezték akkoriban. Még az ezredforduló előtt, 1999-ben azonban hivatalos keretek közt működött tovább Szegedi Felsőoktatási Szövetség (SZFSZ) néven. A szegedi hallgatói mozgalom tehát már igen korán, az integrációt megelőzve létrejött, sőt, már akkortájt megfogalmazódott a HÖK-ök koordinatív testületének felállítása. A Szegedi Felsőoktatási Szövetség Hallgatói Önkormányzatának (SZFSZ HÖK) első elnöke Jancsák Csaba, korábbi JGYTFK HÖK elnök volt. 1999. december 21-én az SZFSZ Hallgatói Önkormányzata feloszlatta magát. A jogutód pedig a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata lett.

Az elmúlt 10 év SZTE EHÖK Elnökei

Jancsák Csaba 2000-2002
Döbör András 2002-2003
Mák Balázs 2003-2005
Telegdy Gergely 2005-2007
Török Márk 2007-2008
Zelena András 2008-2009
Török Márk 2009-től

További érdekességek a www.hallgatoimozgalom.hu
valamint
www.mefesz.hu weboldalon